A gabonafélék az emberiség legalapvetőbb élelmiszerforrásai. Ezek közül a teljes kiőrlésű gabonafélék számos pozitív élettani hatásuk révén segítik szervezetünk működését, egészségünk megőrzését.
Tudományos kutatások és régészeti feltárások bizonyítják, hogy Közel-Keleten az emberiség már az i. e. 8000–7000 környékén termesztett gabonafajtákat. Az egyiptomiak már kelesztéssel kenyeret is tudtak készíteni. Ennek technikája a rómaiak közvetítésével terjedt el Európa szerte, így a Kárpát-medencében is.
Habár a gabonafélék termesztése, a kekszek, a sütemények és a cukrászáruk története is több ezer évre nyúlik vissza, az édességek történetében a legnagyobb mérföldkövet az ipari forradalom jelentette.
A kereskedelem kiterjedésével, külföldről behozott magvakkal, szárított gyümölcsökkel és fűszerekkel ízesítették a kekszeket és süteményeket.
A gabonafélék táplálkozástani szempontból igen fontosak. A bennük lévő szénhidrát jelentős hányada keményítő, amely nagyon jól hasznosítható energiaforrás, hiszen a megfelelő rosttartalom mellett hosszan tartó és egyenletes energiával látja el szervezetünket.
A gabonamagvak héja elsősorban vízben nem oldódó rostokat (cellulózt, hemicellulózt, lignint) tartalmaz. Ezek a ballasztanyagok részt vesznek a normális bélműködés fenntartásában. Bőséges folyadékbevitel mellett ugyanis megnő a térfogatuk, és a salakanyagok bélrendszeren való átjutási idejét lerövidítik.
A vízben oldódó rostanyagok (elsősorban a zabra jellemző béta-glukán) szerepe is kiemelkedő. A zsírsavakra, a koleszterinre és az epesavakra is jó hatással vannak, s mindemellett egyenletesebbé teszik a vércukorszintet is.
A gabonaszemek héjában és héj alatti részében B-vitaminok találhatók. Ezenkívül jelentős az ásványianyag-tartalmuk is: kálium, foszfor, magnézium, kalcium és szelén is van bennük. A teljes kiőrlésű gabonafélékből készült termékek nagy mennyiségben tartalmaznak: B1-, B2-, B3-, B5-, B6- és B8-vitaminokat, amelyek köztudottan jótékony hatással vannak az idegrendszer működésére is.
Fontos azonban, hogy a nagy rosttartalmú termékek rendszeres fogyasztásával párhuzamosan gondoskodni kell a bőséges folyadékbevitelről, hiszen a rostok vizet kötnek meg, megduzzadva tudják kifejteni kedvező élettani hatásukat.
A teljes kiőrlésű élelmiszerek fogyasztása csökkentheti az elhízás kockázatát, egyfajta telítettség érzetet keltve éhségérzetet csökkentő hatású, ezen kívül védőhatása van a szív- és érrendszeri betegségekkel, bélrendszeri rosszindulatú daganatokkal és a 2-es típusú cukorbetegséggel szemben. Segíthet bizonyos bélműködési problémák megelőzésében illetve helyre állításában. Túlnyomó részben a sokak életét megkeserítő székrekedés és aranyér hátterében is sokszor csak elégtelen rostbevitel és kevés folyadékfogyasztás áll.
Lényeges elgondolkodnunk azon, hogy kevéske változtatással étkezésünkben sok betegséget meg tudunk előzni.
